ADÓVÁLTOZÁSOK 2010

Kedves Együttműködő Partnerek!

Ezúton szeretném tájékoztatni az új, illetve módosított fontosabb közteherváltozásokról, melyek a 2010. évi adó illetve járulékfizetési kötelezettségeket érintik.

Személyi jövedelemadóban történt változások

2010. január 1-től a személyi jövedelemadó évi ötmillió forint jövedelemig 17 %, az e fölötti részre 32 %. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekhez adóalap-növelő tételként hozzá kell adni a jövedelem 27 %-át.
Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának az összevont adóalapba számító jövedelmét (a saját munkája ellenértékét) ezentúl a tevékenységére jellemző kereset alapján kell meghatároznia. A törvény a piaci viszonyoknak megfelelő díj megállapításának alapvetően három módját határozza meg:

• Munkaviszonyból származó jövedelmek alapulvétele: az adott tevékenység, földrajzi térség, a vállalkozás körülményei, a tevékenységet végző személy képzettsége, gyakorlata és befektetett munkaideje döntik el, hogy a személyes közreműködésért mennyit kell fizetni. Egy vállalkozás rendszerint nem tudja megállapítani, hogy mekkora egy adott tevékenység jellemző bére, de például támaszkodhat a nyilvános statisztikákra.
• A maradékelv módszere: a bevételből le kell vonni az összes költséget, kivéve a személyes közreműködés címén kifizetett összegeket. A megmaradó összegkereten belül a társaság a közreműködők személyes adottságait és munkavégzésének körülményeit is figyelembe véve határozhatja meg a személyes közreműködői díjakat.
• A vélelmezett haszon elve: a bevételből le kell vonni a maradékelvnél felsorolt tételeket, a szokásos vállalkozói haszon kivételével. A maradék 80 %-a az a keretösszeg, amelyen belül a társaság a közreműködők adottságait és munkavégzésének körülményeit is figyelembe véve határozhatja meg a személyes közreműködői díjakat.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 2010. január 1-től havi 89 500 Ft.
A közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 20 000 Ft.
2010. január 1-től megszűnik a 4 %-os különadó.
Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 17 %-a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 Ft, és teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben  nem haladja meg a 3 188 000 Ft jogosultsági határt. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 %-val csökkenteni kell a 181 200 Ft-ot, vagyis évi 4 698 000 Ft összes jövedelem esetén már nem érvényesíthető adójóváírás.
Megszűnik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, a magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó, az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó és a háztartási szolgáltatások utáni adókedvezmény. A megmaradó kedvezmények közül a családi kedvezmény és az őstermelői adókedvezmény érvényesítésének jogosultsági határai a korábbi összeg 1,27-szorosára emelkednek.
Teljes egészében adóköteles a belföldi, illetve a külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó napidíj. Eddig 500 Ft volt levonható a belföldi napidíjból, külföldi kiküldetés esetén 30 %, maximum 15 Euro.
Az iskolarendszeren kívüli képzés adóköteles bevételnek számít, ha a képzés nem a képzést nyújtó tevékenysége ellátása érdekében történik.
Kedvezményesen adózó természetbeni juttatások: e juttatások 25 %-os személyi jövedelemadóval adóznak, de más közterhet nem kell utánuk fizetni, vagyis ezeket nem terheli járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás.

• üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés az éves minimálbér mértékéig
• iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 %-ig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba havonta a minimálbér 50 %-ig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 %-ig
• iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér 2,5-szereséig
• helyi utazási bérlet juttatása
• melegétkeztetés havonta 18 000 Ft-ig

Az egyedi korlátokon felüli rész természetbeni juttatásként adózik, tehát biztosítási viszonyban történő juttatáskor 54 % személyi jövedelemadó, valamint a juttatás személyi jövedelemadóval növelt értéke után 27 % társadalombiztosítási járulék, nem biztosítási jogviszonyban történő juttatás esetében pedig 54 % személyi jövedelemadó és 27 % egészségügyi hozzájárulás terheli.
A vállalkozói személyi jövedelemadó általános kulcs 16 %-ról 19 %-ra emelkedik, ezzel egyidejűleg a magánszemélyeket külön törvény alapján terhelő 4 %-os különadó megszűnik.
Az egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy melyik társas vállalkozásában választja a járulékminimum megfizetését.

Általános forgalmi adóban történt változások

2010. január 1-től változik a szolgáltatási hely fogalma. Ha adóalany nyújt adóalanynak szolgáltatást, a teljesítés helye főszabály szerint ezentúl a szolgáltatást igénybe vevő székhelye, nem pedig a szolgáltatásnyújtóé.
A teljesítés helye főszabály szerint az adóalanyok közötti ügyletekben a szolgáltatási teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevő adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakhelye.
A kiállítások, vásárok, bemutatók rendezése, szervezése esetén is a teljesítés helye az, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják.

A társasági adóban történt változások

2010. január 1-től az általános társaságiadó-mérték 16 %-ról 19 %-ra emelkedik.
Számos adóalap-kedvezmény megszűnik, így nem módosítja az adóalapot többek között a helyi iparűzési adó.

Egyszerűsített vállalkozási adót étintő változások

2010. január 1-től az eva mértéke 30 %-ra emelkedik. 50 %-os eva kulcsot kell alkalmazni, ha az adózó túllépi a bevételi határt, a 25 millió forintot.

Helyi iparűzési adót étintő változások

2010. január 1-től a helyi iparűzési adót az adózóknak az állami adóhatósághoz kell bevallaniuk és befizetniük. Az adózónak a bevallásban telephelyei szerint megbontva kell feltüntetnie az adóját.

Új típusú adó, a vagyonadó

A vagyonadó a lakóingatlanokat, a vízi járműveket, a légi járműveket és a nagy teljesítményű személygépkocsikat terhelik.
A vagyonadó az adóalapnak a 30 millió forintot meg nem haladó része után 0,25 %, az adóalap 30 millió forint feletti, de 50 millió forintot meg nem haladó része után 0,35 %, az adóalap 50 millió fölötti része után 0,5 %.
Ha az adóalanynak a lakóhelyéül szolgáló lakása forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, akkor nem kell megfizetnie az azután őt terhelő adót. Mentes továbbá az adó alól az a "második" ingatlan, amelynek forgalmi értéke nem éri el a 15 millió forintot.

Illetéket érintő változás

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 %-ról 4 %-ra csökken. A lakás kedvezményes illetékkulcsa 6 %-ról 4 %-ra csökken (a 4 millió forint fölötti részre vonatkozik).

A járulékfizetési kötelezettséget érintő változások

A munkáltatót terhelő egészségbiztosítási járulék kiegészül a munkaerő-piaci járulékkal, s új nevet kapott: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Mértéke 3 %, ebből az egészségbiztosítási járulék változatlanul 2 %, a munkaerő-piaci járulék pedig 1 %.
A munkáltató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 %. Ezen belül az egészségbiztosítási rész 2 %, a munkaerő-piaci járulék 1 %, a nyugdíjbiztosítási járulék pedig 24 %.
A munkavállaló által fizetendő 17 % egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási járulék 6 %, a munkaerő-piaci járulék 1,5 %, az egyéni nyugdíjjárulék pedig 9,5 %.
Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa napi 20 420 Ft-ra, évi 7 453 300 Ft-ra emelkedett.

A kulturális járulékot érintő változások

A kulturális járulék megszűnik, de a Nemzeti Kulturális Alap bevételét az ötös lottóból származó játékadó bevétel 90 százaléka biztosítja.

A munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulékot érintő változások

A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék megszűnik, az integrált járulék az Egészségbiztosítási Alap járulékbevételeivel közös befizetési számlára kerül.

A rehabilitációs hozzájárulást érintő változások

A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik. (192 900 Ft/fő/év helyett 964 500 Ft/fő/év). A kötelező foglalkoztatási szint (5 %) nem változik.

NUMITOR MMIV Kft.
Budapest, Eötvös utca 9.

Forrás: Civilia Világa 2010/1

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi