ÁTALAKULÓ 1%-OS TÖRVÉNY - LEHET EGY KICSIVEL TÖBB?

Konferencia az 1996. évi CXXVI., ún. 1%-os törvény módosulásáról a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány szervezésében 2007. március 28-án a Merlin Európai Tájékoztató és Kulturális Központban.

"A kormányzati civil kapcsolatok fejlesztésének irányelvei 2006-2010" című program (ún. civil stratégia) keretében változik az ún. 1%-os törvény is. A Pénzügyminisztérium egy széles körű társadalmi egyeztetést kezdeményezett, amelynek keretén belül bárki beküldhette véleményét, javaslatát a törvénnyel kapcsolatban. Érdekeltség okán elsősorban civil szervezetektől, civil összefogásoktól és egyházaktól érkeztek javaslatok, észrevételek, de több közigazgatási és végrehajtó szerv is csatlakozott a véleményezők sorához.
A konferencia célja volt, hogy áttekintse az 1996-ban születő, de 1997-től működő törvény több mint 10 éves történetét, majd a vélemények bemutatása után, szakértői vita keretében tárgyalja meg a módosítási javaslatokkal kapcsolatos problémás kérdéseket, és megvalósítási lehetőségeket.

A konferencia első felében Bódi György a Táncsics Alapítvány elnöke foglalta össze az elmúlt tíz év tapasztalatait, és az ide kapcsolódó statisztikai adatokat. Ezt követte Nagy József az APEH Titkársági és Kommunikációs Főosztálya vezetőjének összefoglalója a kezelőszerv tapasztalatairól, majd folytatta a sort két szervezet (Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, Madách Irodalmi Társaság) felszólalásával az általános civil tapasztalatokról.

A javaslatok ismertetésének sorát Pettkó András az MDF képviselője a Parlament Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagja kezdte, aki pár nappal ezt megelőzően civil törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé. A parlamenti pártok képviselői közül továbbá Bíró Ildikó, a FIDESZ képviselője jelent meg. Mindketten kiemelték, hogy mennyire nehezíti a civil szektor helyzetét, hogy az NCA keretösszegének befagyasztásával nem nőhet tovább a civil szervezeteket támogató pályázati alap.
A civil szektorból érkező javaslatok számos kérdést érintettek. A leghangsúlyosabb problémák több részről is felvetődtek:
- a valamilyen oknál fogva célba nem ért 1%-os felajánlások is maradjanak a szektorban pl.: kerüljenek be az NCA alapjába.
- az 1%-ról rendelkező adózó polgár hozzájárulhasson ahhoz, hogy a kedvezményezett civil szervezet megismerhesse bizonyos adatait.
- egyszerűsödjön a felajánlás rendje, lehetőleg ne külön lapon, külön borítékban kelljen nyilatkozni az 1%-ról, hanem az adóbevallási íven.
- az 1%-os felajánlásokból a szervezet számára befolyó összeg felhasználási lehetőségének köre bővüljön pl.: a működési költségekkel.
- ne kötelezzék a civileket arra, hogy sajtónyilatkozatban tegyék közzé, mire költötték az 1%-ot, lehessen például saját, vagy egyéb internetes gyűjtőportálokon is nyilatkozni.
- legyen szélesebb körű tájékozódási lehetősége az adózóknak a civil szervezetek adatairól, pl.: az APEH az adott évi kedvezményezettek nyilvános listájában a nevén, és a kapott támogatási összegen kívül a nevezett szervezet adószámát is tüntesse föl.

Felmerült még többek között: a föl nem ajánlott 1%-okat is jutassa el az APEH a civil szektor számára; lehessen összevonni az 1+1 százalékot, és ugyanarra a helyre juttatni; ne csak az szja-ból lehessen 1%-ot fölajánlani, hanem pl.: az EVA-ból is; legyen egy összevont civil szervezeti adatbázis, ahonnan tájékozódhat bárki a civil szervezetekkel kapcsolatban.

Mindezek mellett számos egyéb vélemény is érkezett a társadalmi egyeztetés során, és nem csak civilektől, ezeket Puskásné dr. Sütő Katalin a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások Főosztályának civil referense ismertette.

A szakértői hozzászólásokkor Dr. Papp István, az APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálytól, nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az APEH nyilvánosságra hozza a kedvezményezett szervezetek adószámát is, és kihangsúlyozta, hogy még mindig bent ragad évente kb. 4,5 milliárd forint a rendszerben, amit nem ajánlanak fel az adófizetők, aminek az aránya a törvénymódosítást követően szerencsésen megváltozhat.

Dr. Trócsányi Sára az Adatvédelmi Biztos munkatársa megemlítette, hogy az Adatvédelmi Biztos úr nem ragaszkodik az 1% külön borítékos felajánlási módjához, de feldolgozásnál az 1%-ot és magát a bevallást külön kell választani, külön kapcsolati kódrendszert kell erre kialakítani, hogy ez a kettő csak akkor legyen összeköthető, amikor ezt a törvény indokolja. Az egyházi hovatartozás ugyanis különlegesen védett adat, ugyanígy a civil szervezetekhez való viszony is az, hiszen következtetni lehet belőle bizonyos referenciákra, betegséggel, vagy éppen szexuális beállítottsággal kapcsolatos helyzetre.

Nemoda István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője kihangsúlyozta a partnerség szerepét: a döntéshozatalban való részvétel és a munkamegosztás két fő terület, ahol a kormányzattal a civil szektor együtt dolgozhat. Puskásné dr. Sütő Katalin többek között megemlítette, hogy nem tartja szerencsésnek a két 1% összevonásának lehetőségét. Nem lehet cél, hogy a civileket és az egyházakat versenyhelyzetbe kényszerítsék.

Jagasics Béla, civil szakértő nem tartaná szerencsésnek, ha a föl nem ajánlott 1%-okat is eljuttatná a költségvetés a civileknek, mert véleménye szerint a rendelkezés jogát meg kell hagyni az embereknek, lehet, jópáran azért nem nyilatkoznak, mert eleve nem kívántak civileket támogatni.

Puskásné Sütő Katalin felhívta a figyelmet, hogy az új törvény első változata hamarosan elkészül, és akkor ismét folytatódhat a megkezdett egyeztetési folyamat.

Forrás: www.nonprofit.hu

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi