A MUNKÁLTATÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE A MUNKASZERZŐDÉS MEGKÖTÉSEKOR

A munkáltató a munkaviszony létesítésekor köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkáltatói jogkört mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti (1992. évi XXII. Tv. 74. § (1) bek.). E kötelezettsége alól érvényesen nem mentesülhet.
A munkáltatói jogkört a Munka Törvénykönyve a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogok és kötelességek összességeként határozza meg, amely alatt a munkaviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez való jogot, az utasításadás jogát, valamint a munkáltató munkaviszonnyal kapcsolatos bármely további törvényi jogát, illetve kötelezettségét érti. A munkáltató a fenti közlési kötelezettségének több formában is eleget tehet. Szerepelhet mindez magában a megkötött munkaszerződésben (akár konkrét személy megjelölésével, vagy pl. a szervezeti és működési szabályzatra való hivatkozással), de történhet külön dokumentumban is.

Munkáltató, munkáltatói jogkör gyakorlója

A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem mindig egy és ugyanaz, azok elválhatnak egymástól. A munkáltatói jogkört valamely ezzel felruházott személy vagy szerv is gyakorolhatja.
Néhány példa:

1. Egyéni vállalkozó munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója maga a foglalkoztató egyéni vállalkozó.
2. Egy jogi személyiséggel rendelkező részvénytársaság esetében a társaság alapító okirata értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója lehet egy ott meghatározott személy (pl. valamely vezető állású munkavállaló - vezérigazgató), de lehet a társaság ügyvezető szerve, az igazgatóság is. Sőt, a munkáltatói jogkör gyakorlása akár meg is osztható közöttük, vagyis az igazgatóság bizonyos körben fenntarthatja ezt a jogot magának.
3. Egy jogi személyiséggel nem rendelkező közkereseti társaságnak több üzletvezetője lehet, akik valamennyien jogosultak lehetnek a munkáltatói jogok gyakorlására, vagy azt megosztottan is gyakorolhatják.

Fontos tehát, hogy a munkavállaló tisztában legyen a vele szemben a munkáltatói jogkört gyakorló személyével, ugyanis abban az esetben, ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelennek minősül. Ugyanakkor az Mt. úgy rendelkezik, hogy nem érvénytelen a munkáltatói jogkör gyakorlására fel nem jogosított személy eljárása akkor, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy (szerv) jogosultságára (1992. évi XXII. Tv. 74. § (2) bek.).
Az Mt. ettől a rendelkezéstől eltérést nem enged.
Hangsúlyozni kell, hogy míg az érvényesség elengedhetetlen feltétele az, hogy a munkáltatói jogkört az arra jogosult személy (szerv) gyakorolja, addig a munkáltatói jogkör gyakorlása körében hozott jognyilatkozat közlésére már nem kizárólagosan e személy (szerv) jogosult, vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg (BH 2001.192.).

Tájékoztatási kötelezettség belföldön történő munkavégzéskor

A munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezésén túlmenően a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatni köteles azokról a további lényeges kérdésekről, amelyek figyelembevételével fogja a munkavállaló a munkáját végezni.
Ezek a lényeges információk:

1. az irányadó munkarend,
2. a munkabér egyéb elemei,
3. a bérfizetés napja,
4. a munkába lépés napja,
5. a rendes szabadság mértékének számítási módja és kiadása,
6. a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályai,
7. az, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
8. a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezése, illetőleg hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott) (1992. évi XXII. Tv. 76. § (7) bek.).

Fontos érdeke a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt, hogy a fenti szabályt maradéktalanul betartsák, hiszen így elkerülhető, hogy valamely - előre nem rendezett - kérdésben a felek között jogvita keletkezzen. A munkáltató e tájékoztatást - legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül - írásban is köteles a munkavállaló részére átadni (1992. évi XXII. Tv. 76. § (8) bek.)
A tájékoztatás egy része jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. Ez a rendelkezés tehermentesíti a munkáltatót az alól, hogy a tájékoztatási kötelezettségét minden munkavállalójával szemben külön-külön teljesítse. Amennyiben a munkáltató megnevezésében, lényeges adataiban, továbbá az e pontban megjelölt kérdésekben - amelyekben tehát a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli - változás állna be, úgy a munkáltató erről legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót. Ettől eltérően a munkaviszonyra vonatkozó szabály módosítása esetén az előző bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni (1992. évi XXII. Tv. 76/B. § (1) bek.)

Tájékoztatási kötelezettség külföldi munkavégzéskor

Külföldön történő munkavégzés esetén - a belföldi munkavégzésnél kötelező információkon túlmenően - a munkavállalót írásban tájékoztatni kell

1. a külföldi munkavégzés helyéről, illetve időtartamáról,
2. a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról,
3. a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá
4. a hazatérésre irányadó szabályokról is (1992. évi XXII. Tv. 76/A. §  (1) bek.)

Az előírt tájékoztatásokat a kiutazást megelőzően kell átadni a munkavállaló részére (1992. évi XXII. Tv. 76/A. § (2) bek.), de bizonyos információknál az előírt tájékoztatás jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozás formájában is megadható.

Magyarország.hu
-otto-

Forrás: Civilia Világa 2007/1

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi