UNIÓS FORRÁSOK: AZ NFÜ VÁLASZOL

Mit jelent a jövőre nézve: a forrásokat célszerűen kell elkölteni?
Hát semmiképpen nem azt, hogy ezt a pénzt költeni kellene. Sokkal inkább azt, hogy jól kell tudnunk befektetni. Befektetni, mégpedig úgy, hogy az egybevágjon az ország, a magyar polgárok hosszú távú érdekeivel. A két fő cél, amit minden támogatási döntés meghozatalakor biztosítani kell majd, hogy az javítsa az ország foglalkoztatási helyzetét és gyorsítsa a gazdasági növekedést, az életszínvonal emelkedését. Mindezt úgy kell elérni, hogy a most beindított folyamatok fenntarthatóak legyenek, idővel megálljanak a saját lábukon, ne terheljék túl környezetünket, ugyanakkor segítsék a társadalmi és az ország területi összetartását, a leszakadók felemelkedését, megteremtsék a nyugodt növekedés feltételeit.

Hogyan kívánja az ügynökség biztosítani a források felhasználásának átláthatóságát?
Több intézkedés bevezetésére lehet számítani a következő időben, amelyek a rendszer átláthatóságát, egyszerűbb megértését segítik majd elő. Az irányító hatóságok beágyazása a Nemzeti Fejlesztési Hivatalba is többek között ezt a célt szolgálta. Az eddig az államigazgatás különböző területein működő szervezetek most egy helyen, a párhuzamosságok megszüntetésével végzik majd feladataikat. Szabályozzuk és egyértelművé tesszük azt, hogy egy projektjavaslat hogyan kerülhet a rendszerbe: a nagyprojektek esetében nem megkerülhető csatornákat alakítunk ki annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen az ötletek útja a javaslattételtől az intézményi véleményezésen keresztül a kormánydöntésig. Ugyanígy átláthatóvá tesszük az egyes támogatói döntéseket is: a döntést követően az interneten publikált jegyzőkönyvből meg lehet majd ismerni, hogy kik, milyen vélemények alapján, mikor, hol döntöttek egy pályázatról úgy, ahogy azt tették. Hozzá szeretném ehhez fűzni, hogy a magyar gyakorlat már ma is jócskán meghaladja az általános uniós gyakorlatot a forrásfelhasználás nyilvánosságát tekintve. Az ügynökség honlapján például már ma is mindenki megismerheti, hogy melyik program keretében ki, hol, mire, mennyi uniós támogatást kapott a strukturális alapokból.

Egységes eljárási rend lesz az egyes operatív programoknál?
Nem az egyes operatív programok szerint differenciált eljárásokban gondolkodunk, hanem a különböző projektek jellegzetességeihez igazodó eljárástípusok kialakításán dolgozunk. Egy-egy eljárástípus így több operatív programban is megjelenhet majd, ezek az adott kedvezményezetti körhöz, illetve a projekt specialitásaihoz igazodnak. Decemberre várható ezen eljárásrendek véglegesítése.

Hallottunk internetes pályázati rendszer kiépítéséről. Hol tart a folyamat?
Ez azt jelenti, hogy a pályázatleadás és követés teljes folyamatát interneten lehet majd bonyolítani?
Igen, sőt, a pályázati elszámolást is lehet majd online intézni. Ennek tesztüzeme már beindult honlapunkon, a végleges verzió december elejére áll a projektgazdák rendelkezésére.

Milyen intézkedéseket terveznek a rendszer egyszerűsítésére, gyorsítására?
Kevesebb igazolást kérünk be a pályázóktól, egységesítjük az eljárásrendeket a fent említetteknek megfelelően, a tömeges, kisebb értékű projektek kezelésébe pénzügyi közvetítőket vonunk be. Intézményrendszerünkben csökkentjük a fluktuációt, javítjuk a munkakörülményeket. A közreműködő szervezetekkel kötött szerződéseken keresztül teljesítményarányos finanszírozást vezetünk be a határidők pontos betartására. Jelentősen lejjebb szorítjuk a szerződésmódosítások számát, csökkentjük a kért biztosítékokat, egységes támogatási szerződés mintát dolgozunk ki. A kifizetések felgyorsítására terveink között szerepel, hogy egyes területeken az elszámolás első körében csak a számlák listáját kérjük be, vagy hogy egy számla hibája miatt ne tartsuk vissza az elszámolás többi tételének kifizetését a jövőben. Munkába állítunk egy olyan problémamegoldó akciócsoportot, amelynek feladata, hogy az első körben eljáró ügyintézőtől átvéve a panaszos ügyeket, a lehető legrövidebb időn belül megoldja azokat. Mindezek mellett pedig arra törekszünk, hogy az intézményrendszer menet közben, automatikusan legyen képes magán elvégezni a működése közben esetleg szükségessé váló korrekciókat.

Milyen tapasztalataik vannak a civilek részvételéről a társadalmi érdekegyeztetés folyamatában? Milyen szerepet játszottak a civil szervezetek az NFT II. kialakításában?
Valószínűleg a civil szereplők voltak a legaktívabbak a társadalmi egyeztetés különböző fordulóiban, javaslataik alapján jelentős változásokon ment keresztül a fejlesztési terv az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal ennek tudható be az is, hogy a civil partnerek a jövőben intenzívebb szerepet játszanak majd a fejlesztési programok véleményezésében, tervezésében és a lebonyolításban is.

Kérem szépen, értékelje, milyen tapasztalataik vannak a civil szervezetek által megnyert és kivitelezés alatt álló pályázataikkal kapcsolatban!
Az elmúlt időszakban a civil pályázók egyre jobban elsajátították az uniós pályázati rendszerek sajátosságait, hozzászoktak a pályázati eljárásrendhez. Negyedévről negyedévre láthatóan javul a szakmai monitoring színvonala, a pályázók a korábbi időszakhoz viszonyítva többször élnek korrekciós lehetőséggel is. A kedvezményezettek többsége mindent elkövet annak érdekében, hogy sikeresen teljesíteni tudja vállalásait. Ahol elmaradása van - még akkor is, ha nem saját hibából történt -, igyekszik pótolni. Átcsoportosítja erőforrásait, ha szükséges, plusz tanácsadást, tréninget is teljesít. Általánosan elmondható, hogy a civil szervezetek motiváltsága, lelkesedése az átlagosnál nagyobb, projektjük iránt elkötelezettebbek.

Kérdéseinkre Fadgyas Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szóvivője válaszolt.

Forrás: Civilia Világa 2006/2

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi