LOGIKAI KERETMÁTRIX LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Ha uniós forrásokra pályázunk, akkor meg kell küzdenünk a logikai keretmátrix kitöltésével, amely az uniós pályázatok kötelező mellékletét képezi. A logikai keret kitöltése igen nehéz, amennyiben utólag tesszük ezt. Azonban ha programunk tervezésének kezdetén figyelembe vesszük, és nemcsak mint kötelező mellékletet kezeljük, még segítségünkre is lehet. A logikai keret tulajdonképpen egy módszer, amely segít a tervezésben, s ha jól tudjuk használni, egyéb programjaink megtervezésénél is alkalmazhatjuk.
Tekintsünk tehát a logikai keretmátrixra, mint barátunkra!
Amikor van egy jó ötletünk, s megtaláltuk hozzá a megfelelő uniós pályázati lehetőséget, vegyük magunk elé a logikai keretmátrixot, s programunkat ez alapján igyekezzünk felépíteni, megtervezni!
A 16 mezőből álló keret rögzíti azokat a fontos szempontokat, amelyek logikus átgondolása elengedhetetlen egy jó projekt felépítéséhez, megvalósításához (1. ábra). A mezőkben található számok jelzik, hogy mely sorrendben kell átgondolnunk az egyes tényezőket. Kezdjük tehát lépésről lépésre!

1. Hosszú távú célok megfogalmazása.
Ötletünkhöz, programunkhoz akkor találtuk meg a megfelelő pályázati kiírást, ha hosszú távú céljaink összhangban vannak a pályázati kiírásban megjelölt célokkal. Projektünk megvalósítása önmagában nem jelenti a hosszú távú célok megvalósulását, de mindenképpen ebbe az irányba mutat. A megvalósuláshoz egyéb tényezőknek is teljesülniük kell, amelyek nem csak rajtunk múlnak. A kérdés tehát, amelyre itt választ kell adnunk az, hogy "Mi az az átfogó célkitűzés, amelynek az eléréséhez a projektünk hozzájárul?"

2. A projektünk konkrét célkitűzésének megfogalmazása.
A projektünk célkitűzése bemutatja, hogy miért készült a projektünk, s várhatóan mi lesz a hatása. Egy konkrét cél megfogalmazására törekedjünk!

3. Várt eredmények megfogalmazása.
A várt eredmények megfogalmazásakor az alábbi kérdésekre kell választ keresnünk:
"Milyen konkrét, kézzel fogható eredmények (projekt keretében előállított termékek, szolgáltatások) szükségesek ahhoz, hogy elérjük konkrét célkitűzésünket?"
"Milyen konkrét haszna lesz a projektünknek?"
"Milyen változást, javulást fog a projektünk eredményezni?"

4. Tevékenységek meghatározása.
Ebben a mezőben azt kell leírnunk, hogy milyen tevékenységeket kell elvégeznünk, hogy a várt eredmények megvalósuljanak.
Az első négy lépésben voltaképpen bemutattuk, leírtuk a projektünket. A megvalósításhoz azonban számos olyan feltételnek is teljesülnie kell, amely rajtunk kívül áll (külső tényezők). Ezeket figyelembe kell vennünk, illetve terveket kell készítenünk arra nézve, hogy bizonyos veszélyeket, kockázatokat ki tudjunk küszöbölni.
A "Feltételezések és kockázatok" oszlopban alulról felfelé haladunk úgy, hogy figyelembe vesszük a korábban már kitöltött "Projekt leírása" oszlopban leírtakat is, s mint egy lépcsőn, haladunk felfelé egészen a hosszú távú célokhoz.

5. Előfeltételek átgondolása.
Az első dolgunk az előfeltételek átgondolása, vagyis sorra venni azokat a tényezőket, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a projektünket elkezdjük. Ha ezek nem teljesülnek, nem érdemes belefogni a megvalósításba. Amennyiben az előfeltételek teljesülnek (5.), hozzáláthatunk a megvalósításhoz (4.) (pl. pályázathoz szükséges önrész megléte).

6. Feltételezések és kockázatok átgondolása.
Itt azok a külső tényezők szerepelnek, amelyek a tevékenységek (4.) mellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a várt eredményeket (3.) elérjük. Vagyis: ha a 4. és 6. pont megvalósul, akkor a 3. pontban leírtak elérhetőek.

7. További feltételezések és kockázatok megfogalmazása.
Haladjunk tehát felfelé a lépcsőn! Milyen feltételeknek kell teljesülni a várt eredményeken (3.) túl, hogy a projektünk célja (2.) megvalósuljon? Vagyis: ha a 3. és 7. pont megvalósul, a 2. pontban leírtak elérhetők.

8. A hosszú távú célok megvalósulásához elengedhetetlen feltételek átgondolása.
Végül milyen külső feltételeknek kell teljesülni a projektünk konkrét céljainak megvalósításán túl (2.), hogy a hosszú távú célok (1.) is megvalósuljanak? Vagyis: ha a 2. és 8. pont megvalósul, az 1. pontban leírtakhoz hozzájárul a projektünk.
A reális feltételek alapján végiggondolt és kitöltött első 8 mező projektünk vázát alkotja. A váz elkészítése után a részletek kidolgozása következik.

9. Szükséges eszközök meghatározása.
Vagyis milyen erőforrások szükségesek a tevékenységek (4.) megvalósításához (pl. technikai eszközök, humán erőforrások, stb.)?

10. Információforrások meghatározása.
Ide azt kell feltüntetnünk, hogy mik lesznek azok a dokumentumok, amelyekkel igazoljuk a tevékenységek (4.) megvalósulását, a projekt előrehaladását (pl. szerződések, média megjelenések, projektterv, stb.).

11. Eredmény indikátorok meghatározása.
A 11. és 12. mezők a várt eredményekre (3.) vonatkoznak. Ezek alapján tehát a 11. mezőbe azok a mutatószámok kerülnek, amelyekkel mérni tudjuk a várt eredmények megvalósulását. Fontos a pontos számszerűsítés. (pl. 50%-kal több igénybevevő, 25 levizsgázott fiatal, 1 db kifejlesztett tananyag).

12. Az indikátorok forrásainak megjelölése.
Vagyis melyek a 11. mezőbe beírt mutatók információs forrásai? (pl. közvélemény-kutatás eredménye)

13. Cél indikátorok meghatározása.
A 13. és 14. mezők a konkrét célokra (2.) vonatkoznak. Az alábbi kérdésre kell válaszolnunk: "Milyen mennyiségi vagy minőségi mutatók jelzik, hogy a projekt konkrét célkitűzéseit elértük-e, illetve milyen mértékben?" (pl. 25%-kal növekedett a képzésben résztvevők elhelyezkedési aránya). A pontos számszerűsítés ebben az esetben is fontos.

14. Indikátorok forrásainak megadása.
"A 13. mezőben leírtak igazolásához milyen meglévő vagy beszerezhető információk állnak rendelkezésünkre, illetve hogyan juthatunk hozzá ezekhez?" (pl. felmérések adatai, közvélemény-kutatások eredményei)

15. Hatás indikátorok meghatározása.
A 15. és 16. mezők az általános, vagyis a hosszú távú célokra vonatkoznak. A kérdés, amelyre válaszolnunk kell az, hogy: "Milyen főbb mutatószámokkal mérhetjük a hosszú távú célok megvalósulását?"(pl. foglalkoztatottak számának alakulása, női vállalkozások számának alakulása)

16. Indikátorok forrásainak megadása.
Vagyis a 15. mezőben leírt adatokhoz honnan juthatunk hozzá? Ezek lehetnek szervezetek, intézmények által szolgáltatott adatok (pl. KSH adatok), esetleg felmérések, kutatások eredményei.
Miután a 16 mezőt kitöltöttük, érdemes ellenőriznünk a munkánkat. Ezt leghatékonyabban úgy tehetjük meg, hogy a nyilak irányában haladva, kezdve az 5. mezővel, összeolvassuk a mezők tartalmát. Az ellenőrzéskor felfedezett logikai hibákat ekkor még kijavíthatjuk.

Forrás: Civilia Világa 2006/2

<< vissza

Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi