|
|
|
|
|
STRATÉGIAI JÁTÉKOK Miért fontos a stratégiai gondolkodás? Ne csak a szervezetben, hanem a szervezeten is dolgozzunk! Mi az a SWOT-analízis? Hajlandók vagyunk feladni céljainkat, elveinket a pályáztatók kedvéért? "A terv nem azért kell, hogy pontosan megvalósuljon, hanem azért, hogy legyen.
A tapasztalat azt mutatja, hogy igen, feltétlenül. Igaz ugyan, hogy a non-profit szervezetek célja nem gazdasági tevékenység folytatása, azonban céljaikat alapvetően mégis gazdasági eszközökkel valósítják meg. A modern piacgazdaság a non-profit szervezetektől is piaci módszerek alkalmazását követeli, ezért elengedhetetlen a szakszerű gazdálkodás és stratégiai gondolkodás, különben a működés és a fő tevékenység feltételei kerülnek veszélybe. Amikor elhatározzuk, hogy megalapítunk egy szervezetet, többnyire konkrét céllal tesszük azt. Tudjuk, hogy mely problémákra kívánunk megoldást találni, s tevékenységünkkel miként szeretnénk megváltoztatni a körülöttünk lévő világot (küldetésünket, missziónkat határozzuk meg ezzel). Bizonyára van elképzelésünk arról is, hogy milyennek szeretnénk látni szervezetünket 10 év múlva, vagyis milyen jövőképet formálunk szervezetünkről. Itt azonban nem állhatunk meg! Ahhoz, hogy missziós céljainkat elérjük, szervezetünk tevékenységét tudatosan meg kell szerveznünk. Egy keleti bölcselet szerint, ha fél szemünket mindig a távoli célunkra szegezzük, a felé vezető útra is csak fél szemmel tudunk figyelni. Ezért van szükségünk rövid távú, úgynevezett stratégiai célok kijelölésére, amelyek útjelzőként működnek a végső célunk felé vezető úton. Ezek szem előtt tartása biztosítja, hogy sikerrel járjunk. Nagyon fontos, hogy stratégiai céljaink reálisak legyenek, s azokat szervezetünk tagjai elfogadják.
Ha stratégiai céljainkat 2-3 év alatt kívánjuk elérni, taktikai céljaink vonatkozhatnak az elkövetkezendő egy évre. A non-profit szervezeteknél gyakran előfordul, hogy a tagok tökéletesen birtokában vannak annak a tudásnak, amelyekkel a programok szakmai részei megvalósíthatók, de a szervezeten belüli munkák összefogását, a szervezet menedzselését nincs, aki szakszerűen ellátná. Sőt előfordul, hogy ennek igénye sem merül fel, s a tagok azt látják, hogy nem sikeres a szervezet tevékenysége, pedig mindannyian nagyon értenek a munkájukhoz. Fontos tehát, hogy "legyen egy testület, amely a szervezet céljai, küldetése felett őrködik." * Ahogy az üzleti vállalkozásokat és a bennük dolgozó szakemberek munkáját is egy ügyvezető (a Vállalkozó) irányítja, úgy a non-profit szervezetek esetében is szükséges, hogy legyen valaki, aki ezeket a feladatokat ellátja, aki nem a szervezetben, hanem a szervezeten dolgozik. A stratégia tehát a non-profit szervezet számára rögzíti, hogy egy meghatározott időszakban mit kell tennie (elsősorban milyen programokat kell szerveznie) ahhoz, hogy a megfogalmazott jövőképhez közelebb kerüljön. A stratégia kidolgozása azonban nem korlátozódhat a programokra, projektekre, szolgáltatásokra (vagyis az alaptevékenységekre), kellő figyelmet kell fordítanunk a támogató tevékenységek megtervezésére is. Ráadásul mindezt úgy kell tennünk, hogy az egyes területek egymással és céljainkkal összhangban legyenek. A támogató tevékenységek esetében beszélünk például marketing stratégiáról, forrásszerzési stratégiáról, stb. A támogató tevékenységek adják működésünk kereteit, segítik alaptevékenységünk sikereit, akárcsak a profitorientált szervezeteknél. Képzeljünk csak el egy rugógyárat (nem könnyű)! Hiába tudnak remek rugókat gyártani, ha nem tudják azokat eladni, nincs, aki az alapanyagot beszerezze, a béreket átutalja, vagy csak megvegye a tonert a nyomtatóba, akkor a vállalat hamarosan lehúzhatja a redőnyt. Ugyanígy a non-profit szervezet is tervezhet kiváló rendezvényeket, ha nem jön el senki, nincs rá pénz, nincs, aki megszervezi, akkor mit sem ér az egész. Ezért van szükség szervezett, a programokhoz igazodó szervezeti kommunikációra, marketingre, forrásszerzésre, irodamenedzsmentre és adminisztrációra, valamint humán-erőforrás fejlesztésre. Az egész szervezetre vonatkozó stratégiai terv elkészítésébe tehát a programokon, szolgáltatásokon kívül ezekre a területekre is figyelmet kell fordítani. De hogyan fogjunk hozzá stratégiai céljaink, terveink megfogalmazásához? Először is tudnunk kell, hogy miből fogjuk felépíteni a várat. Vagyis tisztában kell lennünk szervezetünk erőforrásaival (pl. mennyi pénz áll rendelkezésünkre, van-e a szervezetnek irodája, milyen eszközeink vannak, mennyire képzettek a munkatársak, milyen a szervezeti kultúra, stb.) és a környezet adta lehetőségekkel (célcsoport igényei, jogi szabályozás, társadalmi megítélés, adományozókedv, társadalmi, kulturális tényezők, stb.). Ezt a felmérést könnyen elvégezhetjük az úgynevezett SWOT-analízis segítségével. (1. ábra)
A SWOT-analízis eredményei segítenek megfogalmazni a stratégiai célokat, s megalapozzák a projekttervezést. A projekttervezés valójában az ötletek megfogalmazása, formába öntése. A stratégiai tervezésre figyelmet fordító szervezet számára ez többek között az alábbi feladatok elvégzését jelenti: célcsoport igényeinek feltárása (nevezhetjük piackutatásnak is); erőforrásigény meghatározása (munkaerő, pénz, dologi feltételek); várt eredmények megfogalmazása; tevékenységek, feladatok, felelősök meghatározása; kommunikációs és forrásszerzési stratégia kidolgozása; költségvetés készítése; ellenőrzési folyamat meghatározása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A projekttervezés során több lehetséges tevékenység (szolgáltatások, időszakos programok, rendezvények) közül végül kiválasztjuk azokat, amelyek leginkább közelebb visznek stratégiai céljaink megvalósításához. Sok szervezet elköveti azt a hibát, hogy azt figyeli, milyen pályázatokat írnak ki, s ezekhez igazodva alakítja ki programtervét. Egy rögtönzött felmérés alapján a szervezetek közel 46%-a az elsődleges programszervezési szempontok közt említette ezt (2. ábra). Ezzel a szemlélettel több probléma is van. Egyrészt nem kerül feltárásra a célcsoport igénye (amely a program megvalósíthatóságát veszélyezteti, hiszen nem lesz kinek - eladni - a programot), másrészt háttérbe kerülnek a stratégiai célok. A szervezet alkalmazkodik a pályázati kiíráshoz, azt mondja, amit a pályáztató hallani akar. Hamarosan forrásvezéreltté válik a szervezet, s a kezdeti célok fokozatosan elhalványulnak. Éppen ezért a civil szervezeteknek nem szabad felcserélni a sorrendet: először meg kell találni azt a programot, amellyel közelebb kerülnek stratégiai céljaik megvalósításához, majd ennek forrásigényéhez meg kell keresni a megfelelő támogatókat, pályázatokat. Ezzel megelőzhető az, hogy a szervezetnek fel kelljen adnia elveit és céljait. A pályázati kiírásoknak nem szabadna szerepet játszaniuk a programtervezési folyamatban! Sajnos a legtöbb pályáztató csak a projekteket támogatja, s a működési kiadásokat (támogató tevékenységeket) nem. Ezért volt olyan nagy jelentősége a 2004-ben elindult Nemzeti Civil Alapprogramnak (NCA), amelynek keretében olyan államilag finanszírozott pályázatokon lehetett támogatást nyerni, amely kimondottan a civil szervezetek működési költségeire volt fordítható. Azonban ahogy az évek telnek, azt tapasztaljuk, hogy egyre több a vadász, s egyre kevesebb a fóka - Ezért a működési költségekre, s gyakran a projektek költségeire is, a pályázati pénzeken kívül egyéb forrásokat is be kell vonnunk, vagyis költségvetésünknek több lábon kell állnia. Lehetőségek pedig akadnak, csak ki kell használni őket - (Erről bővebben a Forrásszerzés, pénzügy rovatban olvashat)
A stratégiai tervezés, s ezen tervek megvalósítása tehát rendkívül összetett, s emellett folyamatosan változó, megújuló folyamat, amelyben minden mindennel összefügg. Történhetnek váratlan események, amelyek után újra és újra át kell gondolnunk terveinket. Folyamatosan elemeznünk, értékelnünk kell munkánkat, s az így szerzett tapasztalatok, eredmények az újabb terveink előkészítését alapozzák meg. Nem baj, sőt, törvényszerű, ha az előre meghatározott terveink idő közben változnak, lényeg, hogy mindig legyen egy aktuális terv, amely szerint cselekszünk. De figyeljünk, ne essünk a ló túloldalára! Fontos a tervezés, de a lényeg mégis a cselekvésen van. wk * Bullain Nilda: A nonprofit szervezet mint működő intézmény Forrás: Civilia Világa 2006/1
Főoldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi |
|
Egy magára valamit adó üzleti vállalkozás élete nem képzelhető el pontosan megfogalmazott jövőkép és stratégiai célok nélkül. De mi a helyzet a non-profit szervezetekkel? Számukra is elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek hosszú távú célokkal, pontosan kidolgozott, részletes tervekkel?
