Az Európai Unió

AZ EURÓPAI UNIÓ RÖVID TÖRTÉNETE 3.

1.3. AZ EURÓPAI UNIÓ TOVÁBBI INTEGRÁCIÓJA ÉS BŐVÍTÉSE
Közép-kelet-európai állampolgár akkor lett először uniós tagállam polgára, amikor 1990-ben a volt NDK állampolgárai az egyesült Németország polgáraivá váltak. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország felvételével a tagállamok száma 15-re emelkedett. Azáltal, hogy három további ország (Norvégia, Izland és Liechtenstein) az Európai Unióval megalakította az ún. Európai Gazdasági Térséget, az egységes belső piacban résztvevő országok száma gyakorlatilag 18-ra nőtt. Ennek eredményeképpen az említett három országnak jogrendszerében alkalmaznia kell az Uniós jogot piaci viszonyaira (így a környezeti jog egy részének harmonizációja is megtörténik). Az Európai Gazdasági Térség a világ kereskedelmének 40%-át bonyolítja le.
Már az Egységes Európai Okmány létrehozására irányuló tárgyalásokkor kiderült, hogy az uniós országok gazdaságainak erősítése érdekében a gazdasági és pénzügyi folyamatok pénzügyi integrációjára van szükség. Amikor a hidegháború véget ért és Európa új kihívások és konfliktusok elé került először a politikai integráció megteremtése tűnt a legfőbb feladatnak. Ezért 1991 decemberében a 12 ország kormányfője új szerződést írt alá Maastricht-ban (Hollandia), melynek célja a politikai és jogi egység megteremtése volt
A Szerződésnek három tartó pillére van:
Az első tartó pillér az európai intézményrendszernek a Római Szerződés bővítésével történő megteremtése:
- a Gazdasági és Pénzügyi Unió, valamint a Közös Európai Fizetőeszköz megteremtése 1999-ig;
- közös szociálpolitika kialakítása, amely új jogokkal ruházza föl Európa polgárait;
- közös oktatás- és egészségpolitika;
- a közösségi politika kiterjesztése a környezetre, a műszaki haladásra, a transzeurópai közlekedési és kommunikációs hálózatokra; és
- az Unió szegényebb régióinak támogatása a felzárkózásban, új Kohéziós Alap megteremtése Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország számára, különös tekintettel a környezettel és közlekedéssel kapcsolatos infrastrukturális beruházásokra.
Az egyezmény másik két tartópillére az egyes kormányok közötti bilaterális egyezményekre épül a Római Szerződéstől függetlenül és így azokban az Európai Bizottság és Európai Parlament szerepe is másodlagos. Ide tartozik:
- az Európai Politikai Unió megteremtése, amely a biztonság- és külpolitikák koordinálására irányul; és - az igazságügyi és belügyi szférák integrációja egymással: bevándorlás, vízumkényszer, menedékjog, terrorizmus és a kábítószer elleni küzdelem.
A Maastrichti Szerződés legnagyobb, a közvélemény által is figyelemmel kísért újdonsága a Gazdasági és Pénzügyi Unió gondolata és ennek következménye az egyes országok költségvetési politikájára. A Pénzügyi Unió kötelezi a tagországokat nemzeti adósságaik, költségvetési hiányuk és az infláció csökkentésére, ami több tagországban heves nyugtalanságot váltott ki, mivel ebben látták a munkanélküliség növekedésének és a szociális háló meggyengülésének okát.

Folytatása következik...

(x)

<< vissza

Fooldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi