A Miniszterek Tanácsa

Az Európai Unió Tanácsát általában a Miniszterek Tanácsa néven ismerik. A Tanácsban a tagállamok képviselői uniós törvényeket hoznak, meghatározzák az Unió fő célkitűzéseit, koordinálják az uniós és a nemzeti politikát és megoldásokat keresnek az ezek közötti konfliktusok feloldására, és együttműködnek a többi uniós szervezettel. A Tanács olyan testület, amely egyszerre hordja magán a nemzetek-fölöttiség és a kormány-közöttiség jegyeit. A Tanács a legtöbb ügyben többségi szavazással dönt, bizonyos kérdéseket azonban csak egyhangúlag hozhat.
Minősített többségi szavazás esetén az egyes tagállamok méretüknek megfelelően rendelkeznek szavazati aránnyal: Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság 10-10; Spanyolország 8; Belgium, Görögország, Hollandia és Portugália 5-5; Ausztria és Svédország 4-4; Írország, Dánia és Finnország 3-3; Luxemburg 2 szavazattal. Ez összesen 87 szavazat. A minősített többséghez legalább 62 szavazat szükséges. Egyes esetekben a minősített többség további kritériuma az, hogy a 62 szavazatot legalább 10 különböző ország adja le. Ez az utóbbi intézkedés arra szolgál, hogy kizárja azt az esetet, ahol az 5 "nagy ország" összefogása kiszorítja a másik 10 "kis ország"-ot a döntéshozásból, vagy fordítva.
Egyhangú szavazás szükséges valamennyi adózással, iparral, kultúrával, vidékfejlesztéssel és szociális kérdésekkel kapcsolatos pénzalap meghatározásakor, illetve a kutatási és műszaki fejlesztési programok kereteinek kialakításakor.
A Maastrichti Szerződésben foglalt "2. és 3. tartópillér" (Közös Kül- és Biztonságpolitika, Igazságügy és Belügy) területén a Tanács döntéshozási és javaslattevő feladatkörrel rendelkezik. Itt is általános elvárás a döntések egyhangúsága, kivéve, ha közös akciók végrehajtásáról rendelkezik, ahol a minősített többség is elég.
A Tanács ülésein a tagállamokat általában azok miniszterei képviselik, akik elszámolással tartoznak a nemzeti parlamentnek és országuk közvéleményének. Tartalmi szempontból több, mint 25 féle tanácsülés létezik: az ún. Általános Ügyek Tanácsa (amelyen a Külügyminiszterek vesznek részt), a Gazdasági és Pénzügyi Tanács, illetve a Mezőgazdasági Tanács havonta ülésezik, mások, például a Közlekedési, Környezeti és Ipari Tanács évente 2-4-szer ülésezik.
A Tanács elnöki tisztjét a tagállamok jelöltjei féléves váltásban töltik be, ahol az 1. félév januártól júniusig, a 2. félév júliustól decemberig tart. Az uniós hatáskörök kiszélesedésével az Elnökség szerepe egyre fontosabbá vált. Az Elnökség feladata az ülések megszervezése és levezetése, elfogadható kompromisszumos javaslatok kidolgozása, pragmatikus megoldások keresése a Tanácshoz benyújtott ügyekben, és a döntéshozási folyamat konzisztenciájának és folytonosságának megóvása.
Az elkövetkezendő években az elnöki tisztet a következő országok képviselői töltik majd be:
1998. július-december: Ausztria;
1999. január-június: Németország;
1999. július-december: Finnország.
Valamennyi tagállam ún. Állandó Képviseletet tart fenn Brüsszelben. A delegációk vezetői, az Állandó Képviselők a nagykövetekéhez hasonló funkciót töltenek be. Önálló gyűlésük van (Állandó Képviselők Bizottsága - Coreper). A Coreper készíti elő a miniszteri üléseket, amelyben őt a Tanács munkacsoportjai és nemzeti szakértői támogatják. Ezek a szakértői csoportok vizsgálják meg a Bizottsági törvényjavaslatokat, és megállapítják, hogy melyek e javaslatok országai által elfogadható és problematikus passzusai. 1974. óta az Unió tagországainak állam-, és kormányfői az Európai Tanács szervezésében évente kétszer Európai Csúcstalálkozóra gyűlnek össze, amelyen az Európai Bizottság elnöke is részt vesz. A csúcstalálkozót az Európai Parlament elnöke szokta megnyitni.

(x)

<< vissza

Fooldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi