Az Európai Bizottság

Feladatánál és felelősségénél fogva az Európai Bizottság az uniós politika központi szervének tekinthető. A Tanács és az Európai Parlament a Bizottság javaslatai alapján végzi törvényhozó tevékenységét. Az uniós törvények felügyelete is a Bizottság feladata, csak úgy, mint az egységes belső piac integritásának megőrzése a külgazdasági kapcsolatok összehangolása, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika alakítása, fejlesztése és a gyakorlatba való átültetése is. A Bizottság végzi a közép-kelet-európai, valamint az ACP országokkal (Afrika, Karib-szigetek, Óceánia) való külkapcsolatok koordinációját is.
A Bizottságot minden ötödik évben heves politikai viták és egyeztetések kíséretében választják újra a tagországok. A Parlament szavazza meg a Bizottság összetételét, de nem szólhat bele az egyes személyi döntésekbe. Hasonló módon a Parlament csak a Bizottság egészével szemben nyújthat be bizalmatlansági indítványt, nem válthatja le a bizottsági tagokat egyenként. Az Unió történetében nem történt még ilyen bizalmatlansági indítvány.
A Bizottság a legnagyobb uniós testület, 26 főigazgatóságból (Directorate General) és 15 szakszolgálatból áll. Mindegyik főigazgatóság élén főigazgató áll, aki jelentési kötelezettséggel tartozik a főbiztosok felé. A főigazgatóságok munkájának politikai és irányítási felelősségét a főbiztosok viselik. A Bizottság szerepének klasszikus megfogalmazása 3 fő feladatkört lát el:
- törvényjavaslatok előterjesztése;
- a Szerződések felügyelete; és
- az uniós politika és nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer összehangolása, irányítása.
Két területen (Közös Kül- és Biztonságpolitika, Igazság és Belpolitika) a Maastrichti Szerződés kormányközi együttműködésről szóló fejezete alapján nem rendelkezik a Bizottság kizárólagos javaslattételi joggal. E két területen a Bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonlóan járhat el és tehet javaslatot, és tanácskozási joggal rendelkezik azok minden szintjén.
Fontos feladata a Bizottságnak továbbá az uniós törvények végrehajtásának felügyelete a tagországokban. Amennyiben egy tagország megszegi szerződéses kötelezettségeit, a Bizottság eljárhat ellene, ideértve az Európai Bíróságnál kezdeményezett peres eljárás eszközét is. Bizonyos esetekben a Bizottságnak joga van egyéneket, cégeket és egyéb szervezeteket bírsággal sújtani, ha azok jogellenesen járnak el. A peres eljárás kezdeményezéséhez hasonlóan ezeket az eseteket is jogszabály rögzíti.
A Bizottság kezeli az Unió éves költségvetését (ez 1996-ban 86 milliárd ECU volt), amelynek legnagyobb tételei az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, valamint a Strukturális Alapok.
A Bizottság végrehajtó feladata széleskörű. Saját hatáskörben jogszabályt alkothat a Tanács által jóváhagyott jogi keretek között, korlátozott időre szóló megelőző intézkedéseket vezethet be, ha az Unió piacát egy Unión kívüli országból dömping fenyegeti. Megszorító intézkedéseket hozhat a Szerződésekben foglalt versenytörvény értelmében, ha az összeolvadások vagy tulajdonszerzések monopólium kialakulásához vezetnének.
Nemzetközi szinten a Bizottság tárgyalja meg a külső országokkal aláírandó kereskedelmi együttműködéseket, és arra is jogosult, hogy az Unió nevében egyes ország-csoportokkal is tárgyaljon. Az afrikai, karibi, és óceániai térség a Lomé Egyezményben részt vevő fejlődő országaival, Közép-Kelet-Európa országaival és a korábbi SZU tagállamaival a Bizottság több, mint 100 egyezményt írt már alá. A fenti térségek utóbbi két csoportjával az Unió rendszeres együttműködést folytat a Phare és Tacis Programok keretein belül. De a dél-mediterrán térség országai is részesülhetnek az uniós fejlesztési alapokból.

(x)

<< vissza

Fooldal | 1%-os kampány | HÍE Egyesület bemutatkozik | HÍE Egyesület tevékenysége | Ajánlott könyvek | Hasznos információk | Non-profit Akadémia | Levél nekünk | Partnereink | Impresszum | Oldaltérkép | Érettségi