Törvényhozás
A Római Szerződés a Parlamentnek csak tanácskozási szerepet szánt, a Bizottságot ruházta föl javaslattételi és a Tanácsot döntési jogkörrel. A további szerződések kiterjesztették a Parlament hatáskörét a törvények körének bővítésére és azok elfogadására, úgy hogy mára a döntési jogkörön a Parlament a Tanáccsal a legtöbb kérdés esetében osztozik. Az Amszterdami Szerződés hatályba lépése után a Parlamentnek a következő döntési jogkörei lesznek:
Nincs döntési jogköre a Parlamentnek az EURATOM Egyezmény vonatkozásában (itt egyébként is a Bizottság dönt a Tanács helyett).
Konzultációs jogkörrel rendelkezik a Parlament elsősorban a nemzetközi politikai kapcsolatok, pénzügyi intézkedések, az agrárpolitika területén és még néhány fontos egyedi esetben. A konzultációs jogkör azt jelenti, hogy a Tanács nem hozhat jogszabályt a Parlament véleményének kikérése nélkül, másfelől azonban nem is köteles figyelembe venni azt.
Az Együttműködési Eljárás (Co-operation Procedure) során (amely igen fontos, de meglehetősen bonyolult folyamat volt, amelyet 1987-ben vezettek be, mára már azonban elvesztette jelentőségét a következő pontban ismertetendő Együttdöntési Eljárás bevezetésének köszönhetően) a Parlament lehetőséget kap arra, hogy korábbi, a Tanács által elutasított véleményét felülvizsgálja. E második olvasat után a Tanács és Parlament Közös Állásfoglalást adhat ki. Abszolút többség esetén a Parlament még ezt a Közös Állásfoglalást is kiegészítheti vagy leszavazhatja. Leszavazás esetén a Tanács már csak egyhangú szavazattal érvényesítheti újra a Közös Állásfoglalást. Kiegészítési igény esetén a Bizottság állást foglal a kiegészítésekről, mielőtt azok a Tanács elé kerülnének. A Tanács a Bizottsági Állásfoglalással elé kerülő kiegészítési javaslatokat minősített többséggel fogadhatja el, azok megváltoztatását vagy elutasítását csak egyhangú szavazással kezdeményezheti. Az elutasítás a Tanács részéről úgy is lehetséges, hogy egyszerűen nem tűzi napirendre a kiegészítések újratárgyalását. Mihelyt hatályba lép az Amszterdami Szerződés, ezt a körülményes eljárást kizárólag a Gazdasági és Pénzügyi Unió kérdéseivel kapcsolatban fogják alkalmazni.
Az Együttdöntési Eljárás (Co-decision Procedure) az előbbinél egyenlőbb módon osztja meg a döntési jogkört a Tanács és parlament között. Ha a második olvasat után is fenn maradnak a véleménykülönbségek, akkor egy, a Parlament és Tanács képviselőiből egyenlő arányban létrehozott Egyeztető Bizottság kísérli meg azt a kompromisszumos olvasat létrehozását, amelyet mindkét testület el tud fogadni. Az Egyeztető Bizottságban az Európai Bizottság is képviselteti magát. Ha az Egyeztető Bizottság sem talál kompromisszumos megoldást, akkor a Parlament elutasíthatja a törvényjavaslatot. Azáltal, hogy az Amszterdami Szerződés az Együttdöntési Eljárást teszi meg valamennyi, az egységes belső piaccal kapcsolatos (és így sok környezetvédelmi vonatkozású) döntés kialakításának módszeréül, jelentősen megnöveli a Parlament súlyát.
Vétójogot ad a Szerződés a Parlamentnek új tagállamok felvétele esetén, az Európai Unió minden külső országgal kötött Társulási Szerződés (Association Treaties) esetén, valamint olyan fontos egyezmények esetében is, amelyek a Kohéziós és Strukturális Alapok szabályozását érintik, és az Európai Központi Bank hatásköreinek megállapításával kapcsolatosak. Az Európai Bizottság kinevezéséhez is szükséges a Parlament egyetértése.
A Parlament szerepe a költségvetési kérdésekben
Az Unió éves költségvetését az Európai Parlament hagyja jóvá. A Költségvetési Eljárás során a Bizottság által előterjesztett és a Tanácsban helyet foglaló tagállamok által jóváhagyott költségvetési tervet a Parlament módosíthatja és kiegészítheti. Ez a jogköre azonban csak az ún. "nem kötelező kiadások" esetén illeti meg, ami a teljes költségvetésnek csak mint egy egyharmada. A költségvetés maradék része többnyire a mezőgazdasági szabályozásból eredő, a gazdálkodóknak automatikusan juttatandó, kötelező támogatásokból áll.
A költségvetési kiadások felügyelete a Parlament Költségvetési Bizottságának állandó feladata. E munka célja a visszaélések elkerülése és felderítése, valamint annak az ellenőrzése, hogy a pénzek valóban a megszavazott célokra fordítódnak-e. A Parlament évente értékelést készít az Európai Bizottság költségvetési tevékenységéről, mielőtt elvégezné a konkrét számlaellenőrzést és elfogadná azt a Számvevőszék éves jelentése alapján.
(x) << vissza
Fooldal |
1%-os kampány |
HÍE Egyesület bemutatkozik |
HÍE Egyesület tevékenysége |
Ajánlott könyvek |
Hasznos információk |
Non-profit Akadémia |
Levél nekünk |
Partnereink |
Impresszum |
Oldaltérkép |
Érettségi |